A 2008-as magyarországi népszavazást („szociális vagy háromigenes népszavazás”) a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki.Március 9-én lesz a népszavazás; az Index cikke; Elérés: 2008. január 23. A kampány során a KDNP és a Fidesz a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta. A szavazás nem várt magas részvétellel és mindhárom díj esetében az eltörlést támogató igen szavazatok 82% körüli győzelmével zárult. Az eredménynek valószínűleg szerepe volt a kormánykoalíció egy hónappal későbbi felbomlásában.

Háttér

A 2006-os országgyűlési választásokat követően bevezetett reformintézkedések heves vitához vezettek és kiváltották a társadalom egyes rétegeinek ellenállását. A Fidesz és a KDNP kezdettől fogva nem értett egyet a reform egyes lépéseivel (sőt, még a reform megnevezést is elutasította és pénzbegyűjtésnek nevezte őket), ezért 2006 őszén országos ügydöntő népszavazást kezdeményeztek a kormányzati reformpolitika emblematikus intézkedései ellen. Az eredeti hét kérdés közül kettő (vizitdíj és tandíj) jutott el a népszavazási kérdésként való hitelesítésig, míg ezekhez a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés társult. Az Országos Választási Bizottság (OVB) csak 2007 őszén, az Alkotmánybíróság határozata után hitelesítette a kérdéseket, amelyekre a két ellenzéki párt megkezdte az aláírásgyűjtést. A rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat a Fidesz képviselője, Tarlós István adta le 2007. október 24-én. Az OVB december 5-én hitelesítette a leadott aláírásokat.Szociális népszavazás: az OVB hitelesítette az aláírásokat ; a Hír TV írása, 2007. december 5.; Elérés: 2007. december 17. Az Országgyűlés december 17-én nagy szavazattöbbséggel a népszavazás kiírása mellett döntött.Lesz népszavazás tavasszal; az www.fn.hu írása 2007. december 17.; Elérés: 2007. december 17.Elsöprő többség mellett elrendelték a népszavazást! ; a stop.hu írása, 2007. december 17. Elérés: 2007. december 17. Az Országgyűlés határozata ellen magánszemélyek kifogást emeltek az Alkotmánybíróság előtt,Ismét megtámadták a Fidesz népszavazási kérdéseit ; a HÍR TV cikke; Elérés: 2008. január 1. amelyet 2008. január 22-én a bírák elutasítottak.Fidesz: az emberek győztek ; A Magyar Nemzet cikke; 2008. január 22.; Elérés:2008. január 22. Eztán a köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.

Kérdések Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

A kampány Kampány az igenek mellett A parlamenti pártok közül a népszavazást kezdeményező KDNP és Fidesz folytatott aktív igen-párti kampányt. A Fidesz 2007 őszén kezdte népszavazási előkampányát, melyet Tarlós István vezetett. Országjárása során Tarlós számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse.Tarlós: A népszavazás arról szól, hogy a kormány elszúrta ; A hirtv.hu írása; 2007. november 11.; Elérés: 2008. március 14. A pártot vezető Orbán Viktor csak a kampány kései szakaszában jelent meg ténylegesen. Kiemelt sajtófigyelmet kapott Orbán Viktornak a veszprémi kórházban tett látogatása, ahol az MSZP egykori egészségügyi miniszterének vendégeként tárgyalt az egészségügyi rendszer problémáiról.Orbán, Mikola, Gógl, Rácz egy asztalnál; A Népszabadság cikke, 2008. február 20.; Elérés: 2008. március 14. A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, amelynek első jelszava a 3 igennel sokat spórolhatsz! volt, amelyet sok kritika ért.Esélyjavító pertu?; A Magyar Hírlap cikke; 2008. február 23.; Elérés: 2008. március 14. A kampány fő jelmondata végül A jövő 3 igennel kezdődik! lett, amelyet személyesen Orbán Viktor indított útjára 2008-as évértékelő beszédében.A jövő igennel kezdődik – Orbán Viktor beszéde ; Orbán Viktor beszéde a Magyar Nemzet honlapján; 2008. február 13. A párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A kampányzárás előtti napokban jelentek meg az újabb vitát kiváltó Igen, eltöröljük őket! feliratú plakátok.„Eltöröljük őket” jelszóval keményít a hajrában a Fidesz ; a Népszava cikke; 2008. március 5.

Kampány a nemek mellett bélyegkép|Az SZDSZ plakátja Elsőként az SZDSZ kampánystábja bontott zászlót. Már 2007. december 30-án bemutatták a párt népszavazási óriásplakátját.Az SZDSZ plakátot avatott a Nyugati téren ; a Népszabadság írása; 2007. december 30. Elérés: 2009. január 15. Az SZDSZ Horn Gábort bízta meg a párt kampányának vezetésével. Horn a nem válaszok nyílt támogatása mellett állt ki és ennek jegyében kezdte meg kampányát. Az SZDSZ 50-100 millió forintot kívánt elkölteni.Akár százmilliót is elkölthet az SZDSZ a népszavazási ellenkampányra; a Népszabadság írása, 2008. január 11.; Elérés: 2008. január 15. A liberális párt tényleges kampánya február 7-én, a debreceni pártfórum után kezdődött. A tandíj esetében Magyar Bálint, a vizitdíj esetében Horváth Ágnes, a kórházi napidíj esetében Horn Gábor vezetésével kampányoltak. A három politikus minden nap egy érvet tett közzé, amellyel a nem válaszra buzdítottak. Nagy vitát váltott ki a párt népszavazási szlogenje („Népszavazás a szocializmusról”) és a Fidesz népszavazási logójából készített vöröscsillagos „ellenlogo”.Vörös csillaggal kampányol az SZDSZ; az index.hu írása, 2008. január 24.; Elérés: 2008. március 11.Feljelentették az SZDSZ-t a vörös csillag használata miatt ; A Magyar Nemzet írása, 2008. február 22.; Elérés: 2008. március 10. A kampányharc utolsó heteiben jelentek meg az SZDSZ óriásplakátjai és TV-hirdetései, amelyekben agymosásnak tüntették fel az igenek melletti érveket.; Elérés: 2008. március 11.

Az MSZP a január 12-13-i hétvégén Egerben rendezett tanácskozáson határozott a kampánystratégiáról. Az egri tanácskozás előtt a szocialista stratégák elképzelhetőnek tartották, hogy a baloldali párt a kampányból csöndesen kimaradva a szavazás eredménytelenségére spekuláljon. Ennek érdekében a közhangulatot csitító kampányt javasoltak.48 órán belül dönt az MSZP a "hideg kampányról" ; a Hírszerző cikke, 2008. január 12.; Elérés: 2008. január 15. Az ülés előtt Juhász Ferencet nevezték ki a választási hadjárat politikai vezetőjévé.Beindul a politikai nagyüzem; A Népszabadság írása, 2008. január 8.; Elérés: 2008. január 15. Egerben az MSZP döntéshozói végül egy visszafogott, tájékoztató jellegű kampány mellett határoztak, amellyel a Fideszt cáfolni, a szavazókat pedig a nem szavazat leadására akarták buzdítani. A hűvös hozzáállástól az MSZP politikusai azt remélték, hogy élét vehetik a Fidesz „kormánybuktató népszavazás” jelszavának."Hideg kampány": miért nem mozgósít az MSZP? ; a Hírszerző cikke; Elérés: 2008. január 15. A szocialisták nem hirdettek a televíziókban, mindössze rádióban és utcai óriásplakátokon reklámozták álláspontjukat. A párt a „Józan ész nevében” szlogennel látta el plakátjait, amelyeknek sem visszafogott színvilága, sem látványelemei nem idézték a szocialisták korábbi sikeres kampányait.Az MSZP a józan eszét keresi; az index.hu cikke; Elérés: 2008. március 11.

A kormányzat a népszavazási kampánytól látszólag függetlenül az országos napi- és hetilapokban, illetve óriásplakátokon is közzétett hirdetéseket, amelyek a megkezdett reformfolyamat pozitív hatásairól tájékoztattatták az olvasókat. Bár ezek a hirdetések nyíltan nem foglaltak állást egyik válaszlehetőség mellett sem, de kétségkívül a népszavazási kérdések által támadott díjak szükségessége mellett kardoskodtak.Alkotmánybírósághoz fordulnak ; A Népszava írása; Elérés: 2008. március 14. A kormányzat januárban még elismerte, hogy a tájékoztató kampány célja a nem válaszok számának növelése, később ezt már tagadták.Népszavazás: kampányolnak a pártok ; A Népszava írása

Az MDF magatartása Egyetlen parlamenti pártként az MDF maradt távol a pártok népszavazási küzdelmétől. A konzervatív párt nyilvánosan nem támogatta egyik álláspontot sem. Az MDF többször kifejezte, hogy a párt véleménye szerint a népszavazás intézménye nem ilyen kérdések megvitatására való. A párt előre jelezte, hogy távol tartja magát a kampánytól és semmilyen pénzt nem költ el a népszavazás érdekében.Március 9-én lesz a népszavazás - az MDF örül a rövid kampánynak ; az MDF álláspontja; elérés: 2008. március 14.A koalíció készül a kampányra, az MDF kimarad belőle Az InfoRádió írása; 2008. január 14.; Elérés: 2008. március 14. A párt álláspontját kommunikálandó az MDF-frakció a népszavazás estéjét a parlamentben töltötte.Az MDF a Parlamentbe vonul a népszavazás napján ; a Hírextra.hu cikke; Elérés: 2008. március 14.

Közvélemény-kutatási adatok A 2007 szeptemberének elején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a „kilencigenes” eredmény lett volna a legvalószínűbb, tehát mind a Fidesz, mind Kálmán László kérdéseire igent mondtak volna a választók. (Ez az eredmény arra utal, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja, így ez a tényező a későbbi népszavazásokon sem hagyható figyelmen kívül.) Ekkor megkérdezettek 44%-a mondta biztosra a részvételét a népszavazáson.Medián: Kálmán Lászlónak is bejönne, Index, 2007. szeptember 6.

bélyegkép|jobbra|200px|Különböző közvéleménykutatások eredményeiA Medián közvéleménykutató cég januári, 3600 fős felmérése szerint mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben voltak az igenek Ábra az igenek-nemek arányáról. A szavazási szándék vizsgálatánál a közvélemény-kutató cég szerint a szavazók 47%-a ígérte biztosan részvételét, további 20% valószínűsítette, hogy elmegy majd szavazni. A lakosságnak csak 20 százaléka zárkózott el a népszavazási részvételtől.Abra a szavazási hajlandóságról; Forrás: MediánIgen a díjak eltörlésére, nem a kormánybuktatásra

A Szonda Ipsos 2008. januárban készített felmérése szerint a megkérdezett szavazásra jogosult állampolgárok 48 százaléka jelezte, hogy elmenne a népszavazásra, a Fidesz választói körében ez az arány 69%, míg az MSZP-szimpatizánsok körében 45% százalék volt. A kórházi napidíj eltörlését a válaszadók 81%-a támogatta, az igen mellett kívánt voksolni a Fidesz-szavazók 94%-a és az MSZP-szavazók 61%-a. A vizitdíjat a megkérdezettek 75% törölte volna el, igennel kívánt szavazni a Fidesz-szavazók 93% és az MSZP-t választók 45%. A tandíj eltörlését a szavazók 70% támogatta, igennel voksolt volna az MSZP-szavazók 35%-a, a Fidesz-szavazók 92%-a.Szonda Ipsos: 48 százalék voksolna március 9-én

Háziorvosok és a vizitdíj A Spatium Consulting piackutató cég 2007 decemberi vizsgálatában a háziorvosok nagyobb része egyetértett a vizitdíjjal: 42 százalék ítéli pozitívnak a vizitdíj bevezetését, 34 százalék elutasítja. A városokban dolgozók többsége pártoló, a kistelepüléseken praktizálók közül a támogatók és az elutasítók fele-fele arányban vannak.

A pártolók egy kisebb csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett a vizitdíj megtartásáért, a plusz finanszírozás és a fejlesztés lehetőségének érdekében.A háziorvosok többnyire egyetértenek a vizitdíjjal (Népszabadság -2008. február 20.) Bár a pártolók csoportjának nevében nyilatkozó Komáromi Zoltán civil háziorvos állása mellett, az egészségügyi miniszter által kinevezett országos háziorvosi szakfelügyelő.

Részvétel bélyegkép|jobbra|200px|A népszavazás részvételi adatai térképen 7:00 9:00 11:00 13:00 15:00 17:30 19:001,13%7,66%18,69%26,92%35,71%46,34%50,49%