bélyegkép|300px|Frank Lloyd Wright: Fallingwater, USA. Épült 1935–1939
Az organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei.
Tágabb értelemben a szerves építészethez tartozónak számíthatjuk a legrégebbi építményeket, illetve a mai természeti népek lakóépületeit is.
Jellemzői A szerves építészeti attitűd vagy felfogás a népi építészetnél vagy az építészet nélküli építészetben kezdődött, és Frank Lloyd Wright használta először saját munkáira ezt a kifejezést. A szerves építészet regionális, a hely "szelleméhez" igazodik, a település és a nemzet hagyományaihoz kötődik. Ugyanakkor az egyetemességhez is kötődik, ugyanaz a gyökere, mint a funkcionalizmusnak. Nem öncélú, nem kötődik hatalomhoz.
A szerves építészet inkább település-léptékű, nem épület, hanem ember centrikus. Megközelítése ökologikus: a minimumra törekszik, nem pazarló, így például minimális szerkezettel fed le nagy tereket. Hajlított és íves felületeket és éleket mutató lakóépületeikre szívesen használják a választékos hajlék kifejezést.
A szerves építészethez sorolhatjuk az úgynevezett bio- vagy ökoházakat is, szép példányaik Svájcban találhatók, félig vagy nagyobbrészt földbe épültek.
A magyar szerves építészet, mint mozgalom, néhány neves építészhez és előfutáraikhoz kapcsolódik. Azért nevezhetjük mozgalomnak, mert elméleti háttere az organikus gondolkodás és cselekvés, aminek legfőbb jellemzője, hogy a természetet használja modellként. A másik jellemzője, hogy ezzel együtt önmagából eredezteti azt, amit csinál, nem keres mintákat, sőt a stílusoktól is függetleníti magát.
A magyarországi szerves építészek nagy része Rudolf Steiner antropozófiájából és az ő általa tervezett Goetheanum épületeiből merített leginkább, illetve a magyar népi építészet elemeiből.
A magyarországi szecesszióban sok a határeset, nehéz meghúzni a határvonalat a két stílus között, de talán nem is szükséges. Ugyanez a helyzet Gaudí bazilikájánál, a Szent Család-templomnál (Sagrada Família).
"Minden építészeti stílus a templomépítés szolgálatában született. Minden ezután eljövendő művészet ugyanígy kell, hogy megszülessen." (A. Gaudí)
Az organikus építészet valójában a múlt, illetve a jövő építészete.
jobbra|bélyegkép|300px|Antoni Gaudí:Szent Család-templom (Barcelona). Épült 1920-
Ismertebb tervezők Külföldiek: Alvar Aalto Douglas J. Cardinal Antoni Gaudí Friedensreich Hundertwasser Eliel Saarinen Rudolf Steiner Louis Sullivan Ivan Taslimson Frank Lloyd Wright Magyarok: Basa Péter Bodonyi Csaba Csete György Dévényi Sándor Ekler Dezső Fernezelyi Gergely Gerle János Jankovics Tibor Kampis Miklós Makovecz Imre Medgyaszay István Nagy Ervin Salamin Ferenc Sáros László György Siklósi József Simcha Yom-Tov (Grünfeld Ferenc) Vadász György
750px|bélyegkép|none|F. Hundertwasser: Bad Blumau
Híres magyar tervek, épületek
1982 Halásztelki templom (Csete György) 1986 Siófoki templom (Makovecz Imre) 1987 Szentlélek-templom (Paks) (Makovecz Imre) 1990 Sevilla, Magyar pavilon (Makovecz Imre) 1995 Piliscsabai egyetemi épület (Makovecz Imre) 1995 Százhalombattai templom (Makovecz Imre) 1998 Budapest, Hattyúház (Nagy Ervin) 1998 Makó, Hagymaház (Makovecz Imre) 1999 Hannover, Magyar pavilon (Vadász György, Basa Péter, Fernezelyi Gergely) 2000 Eger, Bitskey Aladár Uszoda (Makovecz Imre) 2001 Csíkszeredai templom (Makovecz Imre) 2011 Szászberek, Domblakóház (Makovecz Imre)
Irodalom Magyar organikus építészet (Kaposvár, 1992)
Lásd még szerves műveltség Magyar organikus építészet
Külső hivatkozások
Mindentudás Egyeteme: Organikus építészet Kós Károly Egyesülés Vándoriskola Ekler Dezső honlapja Organische Architektur (angol-német-holland) Douglas J. Cardinal honlapja (angol) Organikus építészet.lap.hu - linkgyűjtemény
Kategória:Építészet