Kava (szlovákul Kava) Komárom városrésze Szlovákia Nyitrai kerületének Komáromi járásában. Mintegy 360 lakosa van.Komáromi Lapok, 2007. május 30.
Fekvése A városközponttól 9 km-re északra fekszik, a Vág-Duna bal partján.
Élővilága
Kaván egy gólyafészket, külterületén további két gólyafészket tartanak nyilván.bociany.sk
Története A szildombi szőlősökben kora középkori temetkezést találtak.Točík 1978: Záchranný výskum v Komjaticiach. AVANS 1977, 263; Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
Első írásos említése (önálló községként) 1075-ből származik. Az 1260-as évek határjárási jegyzőkönyveiben „Coa” néven szerepelt. A település később elpusztult, majd pusztaként újratelepült. 1358-ban Győr és Komárom vármegye közös nemesi közgyűlésén Zakalus-i Korch fiai Péter és László panaszt tettek amiért az esztergomi egyház lándori (Nandur) jobbágyai Kava birtokukat használták és bitorolták.DLDF 48776; Papp Róbert 2017: Anjou–kori Oklevéltár XLII. 1358. Budapest–Szeged, 267 No. 699 1407-ben Kavai Posár Domokos tiltja az érseki nemeseket és jobbágyokat birtokrészei megszerzésétől.Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II/2. Budapest, 72 No. 5638.
Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír róla: „KÁVA. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Urak.”
1849. március 27-én komáromi önkéntes szekeresgazdák és huszárok rajtaütéssel 9 ellenséges lovast fogtak el Kaván. A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Kava, puszta, Komárom vmegyében, határa jelenleg a vizvári puszta határával egybe van olvadva. 1548. Amade Mihály a Csuzyakat bizonyos Hethemes nevü halastó végett perbe idézi. 1754. Ocskay Julianna, Balogh Pál hitvese Hunyady János gondnoka s többek ellen zálogpert indít.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: (Keszegfalvához) „...tartoznak Bálványszakállas, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát és Vízvár puszták, Lohot és Szőlős dűlők, végre a nagyszigeti házcsoport. Kava puszta okleveles említése már 1075-ben történik. 1260-1270 között Coa alakban szerepel és ekkor Tamás, Balyan és Opour osztozkodnak e birtokon. 1420-ban Pozsár vagy Posár Domokos a Kavai előnevet használja.”
1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarország része.
A település sokáig Keszegfalvához tartozott, 1954-ben csatolták Komáromhoz. 1978-ig önálló mezőgazdasági szövetkezete volt, ekkor a vágfüzesi szövetkezethez csatolták. Kaván négyosztályos alapiskola működött, futballcsapata Vágfüzessel közös.
Nevezetességek A Szt. László-kápolna 2002-ben épült. A falán 2003-ban elhelyezett emléktábla a 2. világháború áldozatainak állít emléket. A Kavicsos-tavak kedvelt fürdőhely az egykori kavicsbánya helyén.
Képtár
Lásd még Komárom Cserhátpuszta Gadóc Harcsás Örsújfalu
Jegyzetek
Források Őskori temető, érdekes lelet megyénkben. Komárom Lapok 16/17 (április 27.) Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204. Prohászka Péter 2013: Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124. Prohászka Péter 2013: 10-11. századi sírok és egyéb leletek Révkomárom-Kava-pusztáról. Folia Archaeologica 55, 207-216. Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 17.
Kategória:Szlovákia megszűnt települései Kategória:Komárom (Szlovákia)