A 2021-es Formula–1 világbajnokság sorrendben a 72. Formula–1-es szezon volt. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította le, ez a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága. A szezon során huszonkét nagydíjat rendeztek, ez új rekordot jelentett a sportág történetében. A szezon március 28-án vette kezdetét Bahreinben és december 12-én ért véget az Egyesült Arab Emírségekben, az abu-dzabi nagydíjjal. Új pályaként bemutatkozott a szaúd-arábiai Dzsidda és a katari Doha, illetve hosszú évek után visszatért a versenynaptárba a holland nagydíj.
Az egyéni címvédő a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton volt, aki ebben az évben is az utolsó futamig harcban állt a világbajnoki elsőségért. Kihívója a Red Bull holland versenyzője, Max Verstappen volt, aki a szezon során végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva, összesen tíz győzelmet aratva szerezte meg pályafutása első összetettbeli sikerét. Ezzel ő lett az egyetlen versenyző, aki a 2014-ben bevezetett hibrid-érában nem Mercedes-versenyzőként szerzett világbajnoki címet. A konstruktőrök pontversenyében a címvédő Mercedes végzett az élen, sorozatban nyolcadik alkalommal, amellyel az örökranglistán beérte a McLaren csapatát.
A szezon végén Kimi Räikkönen befejezte Formula–1-es pályafutását. A finnek 2007-es világbajnoka 349 nagydíjon állt rajthoz a sportágban eltöltött évei alatt, ezzel pedig visszavonulásakor csúcstartó volt a vonatkozó statisztikát tekintve (Rekordját 2024-ben Fernando Alonso megdöntötte). Az idényt megelőzően nagy érdeklődés övezte a Formula–1-be két év elteltével visszatérő kétszeres világbajnok Fernando Alonso, aki az Alpine-nal a dobogóra is felállhatott a katari nagydíjon, illetve a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fiának, az újonc Micknek a teljesítményét.
Verstappen lett az első holland világbajnoka a sportágnak, és ő lett 1991, Ayrton Senna harmadik világbajnoki győzelme óta az első, aki Honda erőforrásokkal hajtott autóval nyerte meg a pontversenyt. A japán motorgyártó a szezon végén kivonult a sportágból.
Az új Formula–1 Eredetileg az idei szezontól lépett volna életbe az FIA által kidolgozott új szabályrendszer, azonban a koronavírus-járvány miatt a változásokat a 2022-es szezontól vezették be. Pénzügyi szabályok A bajnokságban úgynevezett költségvetési sapka került bevezetésre, aminek egyik leglényegesebb része, hogy a csapatok legfeljebb 145 millió dollárt költhetnek évente, ide nem tartoznak: a marketingköltségek, az értékcsökkenés miatti költségek, a pilóták bére, a nem Formula–1-es tevékenységre fordított összegek, a nevezési díjak, a versenyzők szuperlicencének megszerzésére fordított költségek, az év végi bónuszok, és a csapat három legmagasabb keresetű alkalmazottjának bére. Ez egy 21 futamos idényre szól, a felső határ 1 millió dollárral nő vagy csökken attól függően, hogy több vagy kevesebb nagydíjt rendeznek az adott évben. Emellett a csapatoknak be kell nyújtaniuk éves pénzügyi jelentésüket. Ha egy csapat megsérti a pénzügyi szabályzatokat, három különféle módon lehet büntetni. Az éves költségvetés túllépése esetén a csapatok a következőkre számíthatnak: bajnoki pontok levonása, tesztelési idő csökkenése, versenyeltiltás, vagy a legsúlyosabb esetben az adott csapatot kizárhatják a bajnokságból.
Technikai szabályok A pilótákkal konzultációt folytattak a műszaki szabályozások kidolgozásáról, amelyeket szándékosan korlátozó jellegűeknek írtak elő annak megakadályozására, hogy a csapatok radikális terveket dolgozzanak ki, amelyek korlátozzák a versenyzők előzésének képességét. Az FIA létrehozott egy speciális munkacsoportot, amelynek feladata a szabályozásban rejlő hiányosságok azonosítása és megszüntetése a versenybeli alkalmazásuk előtt.
Aerodinamika Az új technikai szabályok lehetővé tették az úgynevezett "ground effect" visszatérését. A "ground effect" korábban jelen volt, amíg az ezt elősegítő koncepciókat be nem tiltották a megnövekedett kanyarodási sebesség és a radikális autótervek, például a Brabham BT46B "fan car"-ja miatt. Ez egybeesik az autó karosszériájának egyszerűsítésével, így az autó alsó része lesz az aerodinamikai tapadás elsődleges forrása. Ennek célja a turbulens levegő csökkentése az autók mögött, hogy a pilóták jobban követhessék egymást, miközben továbbra is fenntartják az előző évekhez hasonló szintű erőt. Az aerodinamika további változtatásainak célja, hogy a csapatoknak kevesebb módjuk legyen az első kerekek körüli légáramlások szabályozására.
Motor A 2021-es motorszabályozásról szóló viták 2017-ben kezdődtek és 2018 májusában zárultak le. A javasolt szabályok a motorban alkalmazott technológia egyszerűsítése érdekében a motor hőenergia-visszanyerő rendszerének (MGU-H) eltávolítását tartalmazták, miközben a maximális fordulatszámot 3000 fordulat / perc sebességgel növelték. A „plug-and-play” elnevezésű további javaslatok szerint a motorgyártókat a szabályok kötelezik arra, hogy az egyes motorkomponenseket egyedivé tegyék, lehetővé téve a csapatok számára, hogy alkatrészeiket több szállítótól szerezzék be. A javaslatokat úgy tervezték, hogy egyszerűsítsék a motor technológiáját, miközben vonzóbbá tegyék a sportot az új belépők számára. Mivel azonban egyetlen új motorgyártó cég sem kívánkozott 2021-től belépni a sportba, a meglévő beszállítók azt javasolták, hogy a teljes fejlesztési költségek csökkentése érdekében tartsák fenn a meglévő erőforrás-összetételt.
Szabványosított alkatrészek Az F1-ben 2021-től került bevezetésre a szabványosított alkatrészek gyártása. A szabályzat előírja, hogy a szabványos alkatrészek 2024-ig érvényben maradnak. Ezek a szabványosított alkatrészek magukban foglalják a sebességváltót és az üzemanyagrendszert.
Gumik A bajnokság a 13 hüvelykes kerekek helyett 18 hüvelykes kerekek használata mellett döntött 2021-től. Eredetileg azt javasolták, a gumiabroncs-melegítő paplanokat is tiltsák be, amelyek célja a gumiabroncsok optimális üzemi hőmérsékletre való felmelegítés, bár ezt a döntést utólag visszavonták, miután a Pirelli abroncs-szállító felszólalt. A gumiabroncs-melegítők helyett szabványos berendezéseket használtak, és minden csapatnak ugyanazt a terméket kellett használni.
Sportszabályok A csapatoknak lehetővé kellett tenniük, hogy egy kevesebb, mint két nagydíjon részt vevő pilóta a pénteki edzésen az egyik állandó versenyző autójába beülhessen. Noha ezeknek a szabályoknak az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a nem Formula–1-es versenyzők számára a Formula–1-es autók tesztelésére, a szabály azt is jelenti, hogy a csapatok teljesítették a követelményt, amennyiben az egyik állandó versenyzőjük debütáló szezonjában volt.
A versenyhétvégék felépítése 2021-től a pénteki szabadedzések időtartama 90 percről 60 percre csökkent, így összesen egy órával kevesebb gyakorlás állt a csapatok és pilótáik rendelkezésére pályánként. A vasárnapi futamok ettől az évtől ismét egész órakor kezdődtek az előző években megszokott óra 10 perces időpontok helyett.
Ebben az évben bevezetésre került az ún. szombati sprintverseny, melyet három hétvégén, a brit nagydíjon, az olasz nagydíjon és a brazil nagydíjon próbáltak ki, ezzel pedig megváltozott az aktuális verseny hétvégéjének menetrendje. Pénteken az 1. szabadedzés után jött az időmérő, ami a sprintverseny rajtsorrendjét döntötte el. Szombaton a 2. szabadedzés után a sprintfutam következett, ami pedig a vasárnapi nagydíj rajtsorrendjét döntötte el. A sprintfutamok 100 km hosszúak voltak (a "rendes" versenytáv kb. egyharmada) és az első három helyezett világbajnoki pontokat kapott. Az első 3, a második 2, a harmadik pedig 1 pontot. Az ez évi költségplafon ennek fényében 500,000 dollárral megemelésre került, mely különbözetet a Liberty Media állt a csapatok részére, továbbá a sprintfutamokon történő esetleges baleseti károkat is ők állták.
Biztonsági- és orvosi autók Ebben a szezonban a Mercedes-AMG mellett az Aston Martin is biztosított biztonsági autót és orvosi autót, a V8 Vantage és a DBX modelleket, amelyek a szezon 22 versenyhétvégéjéből tizenkettőn teljesítettek szolgálatot, rögtön az első futamon, a bahreini nagydíjon bemutatkoztak, majd minden második versenyhétvégén váltották egymást a Mercedes biztonsági- és orvosi modelljeivel, az AMG GT R-rel és a C63 S AMG-vel.
Szezon előtti és közbeni változások A McLaren ettől a szezontól kezdve a Renault motorjai helyett a Mercedes erőforrásait használta. A két gyártó hasonló felállásban 1995 és 2014 között már együttműködött, aminek eredményeképp két világbajnoki címet nyert a kilencvenes évek végén. A Racing Point ettől a szezontól kezdve az Aston Martin gyári csapataként folytatta szereplését, miután Lawrence Stroll többségi tulajdont szerzett a csapat részvényeiben. A Renault Alpine néven folytatta szereplését.
Sebastian Vettel 2020 végén hat év után hagyta el a Ferrarit, hogy az Aston Martinnál folytassa pályafutását. Az olasz istálló a németek négyszeres világbajnokának helyére Carlos Sainzot szerződtette a McLaren istállótól. Utóbbi csapat Daniel Ricciardóval pótolta a távozó spanyolt, míg a szezon egyik legnagyobb érdeklődését kiváltó átigazolása a kétszeres világbajnok Fernando Alonso visszatérése volt a sportágba.
Miután Vettel Aston Martinhoz való igazolása hivatalossá vált, a Lawrence Stroll által felvásárolt istállónál nem maradt hely Lance Stroll mellett Sergio Pérez számára, aki azonban előző évben nyújtott teljesítményével meggyőzte a Red Bull vezetését, akik szerződtették őt Alexander Albon helyére, Max Verstappen csapattársának. Érdekesség, hogy a pilótanevelő programjára támaszkodó Red Bull kötelékében Pérez lett Mark Webber óta az első, aki korábban nem volt a Red Bull Junior Team tagja.
A japán Cunoda Júki az AlphaTaurinál váltotta az orosz Danyiil Kvjatot, ezzel ő lett 2014, Kobajasi Kamui szereplése óta az első japán versenyző a Formula–1-ben.
A Haas a távozó Romain Grosjean és Kevin Magnussen helyére két újoncot, az orosz Nyikita Mazepint, és a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fiát, Micket szerződtette a 2021-es évre.
Az idény során öt tartalékpilóta jutott szerephez a versenyhétvégéken rendezett szabadedzéseken. Callum Ilott és Robert Kubica az Alfa Romeo színeiben körözhetett két, illetve három versenyhétvégén is, míg Roy Nissany és Jack Aitken a Williamsnél jutottak bizonyítási lehetőséghez. A kínai Csou Kuan-jü az Alpine-t tesztelhette az osztrák nagydíj hétvégéjén.
Miután a holland nagydíj hétvégéjén Kimi Räikkönen koronavírus-tesztje pozitív lett, Kubica a zandvoorti, majd az azt követő olasz nagydíjon is versenyezhetett az Alfa Romeo színeiben. Ugyan a szezonjáró Abu-Dzabi versenyen Mazepin szintén pozitív koronavírusteszt miatt nem indulhatott, a Haas tartalékversenyzője, Pietro Fittipaldi nem helyettesíthette, mert sem a szabadedzéseken, sem pedig az időmérőn nem vett részt.
Csapatváltások Daniel Ricciardo; Renault pilóta → McLaren pilóta Carlos Sainz Jr.; McLaren pilóta → Ferrari pilóta Sergio Pérez; Racing Point pilóta → Red Bull pilóta Sebastian Vettel; Ferrari pilóta → Aston Martin pilóta
Újonc versenyzők Nyikita Mazepin; Formula–2, Hitech Grand Prix pilóta → Haas pilóta Mick Schumacher; Formula–2, Prema Racing pilóta → Haas pilóta Cunoda Júki; Formula–2, Carlin pilóta → AlphaTauri pilóta
Visszatérő versenyzők Fernando Alonso; WEC, Toyota Gazoo Racing pilóta → Alpine pilóta
Távozó versenyzők Romain Grosjean; Haas pilóta → IndyCar Series, Dale Coyne Racing pilóta Kevin Magnussen; Haas pilóta → WeatherTech SportCar bajnokság, Chip Ganassi Racing pilóta, Haas teszt- és fejlesztőpilóta Danyiil Kvjat; AlphaTauri pilóta → Alpine teszt- és fejlesztőpilóta Alexander Albon; Red Bull pilóta → DTM, AlphaTauri AF Corse pilóta, Red Bull teszt- és fejlesztőpilóta
Év közbeni pilótacserék