bélyegkép|250px|A budapesti MOL Bubi közbringarendszer kerékpár-gyűjtőállomása a Margitszigeten A kerékpármegosztó rendszer (hétköznapi nevén közbringarendszer, szaknyelven kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, KKKR) közösségi közlekedési szolgáltatás, mely környezetkímélő és a fenntartható gazdasággal összhangban álló közlekedési alternatívát ad például az egyéni gépjármű-közlekedéssel szemben. A rendszer lehetővé teszi kerékpárok rövidtávú, jellemzően egy óránál rövidebb ideig tartó bérlését, melyet a felhasználók gyűjtőállomásokon kölcsönözhetnek és adhatnak le.
Jellemzői
Általános jellemzők A közbringarendszerek kialakítását jellemzően nagyvárosok közlekedésének javítására kezdeményezik (például Budapesten), de van példa az elsősorban turisztikai célú létesítésre is (például Hévízen).
A célja általában a környezetkímélő közlekedési módok iránti kereslet növelése, ami a városi tér élhetőbbé válásához vezethet, illetve alternatívaként szolgálhatnak a motorizált közlekedési eszközökre. A közbringarendszerek lehetőséget adnak a kerékpárral nem rendelkezőknek is, hogy kipróbálhassák ezt a közlekedési módot, akár más módokkal, például tömegközlekedéssel kombinálva. Műszaki megvalósítás Dokkolóállomások A kerékpárok a rendszer lefedettségi területén belül gyűjtőállomásokon várakoznak, bérlésükre is itt van lehetőség. Egyes közbringarendszerek esetén a gyűjtőállomásokat olyan terminállal látják el, ahol összetettebb műveletek, például jegy- és bérletvásárlás is lehetséges.
Kerékpárok A közbringarendszerek jellemző eleme, hogy a kölcsönözhető kerékpárok megjelenése és műszaki megvalósítása egyedi. Ennek a célja a lopás és a vandalizmus megelőzése.
Informatikai háttér A kölcsönzés menetét felügyelő informatikai rendszer megvalósítása az összetettségét tekintve igen sokféle lehet. Egyes közbringarendszerek járművei fedélzeti számítógéppel vannak ellátva, illetve a kerékpárok általában GPS nyomkövetést lehetővé tevő eszközökkel is fel vannak szerelve. A gyűjtőállomásokon gyakran olyan terminálokat helyeznek el, melyek lehetővé teszik a kölcsönzést, jegyvásárlást stb. A rendszerek továbbá olyan összetett elemekkel is rendelkezhetnek, mint vészleadási funkciók, mobiltelefonos kölcsönzés, illetve az állomások foglaltságának ellenőrzésére és más feladatokra készített okostelefon-alkalmazás stb.
Kölcsönzési módok A kölcsönzés az adott hálózat rendeltetésétől függően sokféle lehet. A városi közbringarendszerek jellemzően olyan rendszert üzemeltetnek, ahol egy hozzáférési díj és egy használati díj fizetendő. A hozzáférési díj néhány napra érvényes jegyek illetve hosszú távra kiváltott bérletek formájában fizethető. Egyes esetekben a tömegközlekedési bérlettel rendelkezők kedvezményt kapnak, ugyanis a közbringarendszerek a tömegközlekedés kiegészítői. Más városokban előfordul, hogy a közbringarendszer ingyenes, csak regisztrációhoz kötött. Ilyen volt a Koppenhágai.
Más rendszerek, például a vállalatokhoz, egyetemekhez tartozók bérlése ettől eltérhet. Az ilyen rendszerek felhasználói körét jellemzően a cég dolgozóira illetve az intézmény hallgatóira szűkítik. A szállásadókhoz, hotelekhez tartozó kerékpármegosztó rendszerek kölcsönzése a turisztikai célú kerékpárkölcsönzés menetéhez hasonló.
Története thumb|250px|Európa legnagyobb kerékpármegosztó rendszere a francia Vélib' Párizsban Az első kerékpármegosztó rendszer 1965-ben jött létre, de széles körű elterjedése a 2000-es években Európában volt jellemző. Ez részben az informatikai és technológiai fejlődés eredménye, de az ilyen rendszerek elterjedésében nagy szerepe van az élhetőbb lakókörnyezet és így a fenntartható fejlődéssel összhangban álló és környezetkímélőbb közlekedési módok iránti igénynek is. 2014-re a világ 50 országának 712 városában működtek már közbringarendszerek. pp. 5
Később Európán kívül is sok városban alakítottak ki közbringarendszert. Sőt, 2011-re a világ két legnagyobb ilyen hálózatát a kínai Vuhan és Hangcsou városokban üzemeltetik, rendre 90000 illetve 60000 kölcsönözhető kerékpárral. Kínán kívül a világ legnagyobb kerékpármegosztó rendszere a Párizsban működő Vélib' 14500 kerékpárral. A legtöbb közbringarendszert üzemeltető országok ugyanebben az évben Spanyolország (132), Olaszország (104), és Kína (79),Bike-Sharing Programs Hit the Streets in Over 500 Cities Worldwide ; Earth Policy Institute; Larsen, Janet; 25 April 2013 az egy lakosra eső kerékpárok számában pedig a párizsi Vélib' (97 lakos/kerékpár) és a lyoni Vélo'v (121 lakos/kerékpár) világelső.
Közbringarendszerek Magyarországon thumb|250px|Az esztergomi EBI közbringarendszer átadása 2013-ban NévTelepülésÁtadás idejeA megosztás jellegeKerékpárok számaGyűjtőállomások számaForrásTelebikeBudapest2013. május 24.vállalati404Mária Valéria Bike (Korábban: EBI)Esztergom és Párkány2013. szeptember 20.városi20HeBiHévíz2014. áprilisvárosi354CityBikeSzeged2013. novembervárosi9MOL BubiBudapest2014. szeptember 8.városi1526126GyőrBikeGyőr2015. szeptember 7.városi20835Kaposvári TekergőKaposvár2015. október 27.városi264KanizsaBikeNagykanizsa2016. Május 1.városi8012https://kanizsabike.hu UniBikeDebrecen2016. március 30.egyetemi907Donkey RepublicBudapestvárosihttps://www.donkey.bike/cities/bike-rental-budapest/V-BikeVeszprém2023. július 1.városi14619https://vbike.hu/cikkek/v-bike-elektromos-lendulet-veszpremben-jelentos-fe
Jegyzetek
Kategória:Bérelhető járművek Kategória:Kerékpározás