A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték. A cél az, hogy a játékosok az ütő segítségével a korongot az ellenfél kapujába juttassák, miközben igyekeznek megakadályozni, hogy az ellenfél ugyanezt tegye.
A játékot jellemzi a nagy ütközések, gyors iram és taktikai elemek kombinációja. Egy hivatalos mérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll, a játékosok jégideje gyakran csak 30–60 másodperc, mielőtt sort cserélnek.
A jégkorong a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Oroszország. A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületek kialakulására. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga, ismertebb nevén NHL jelenti a sportág csúcsát.
A játék Évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. A kanadai hoki keletkezése az 1800-as évek közepére tehető, állítólag a William erőd parancsnoka elrendelte az unatkozó katonáknak az udvar takarítását. A sepregető katonák egy fadarabka terelgetésével találták ki az új játékot. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja, W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait. Az új játék Kanadából az Egyesült Államokba majd Angliába is eljutott, és kiszorította a bandyt.
A Nemzetközi Jégkorongszövetséget (IIHF) 1908-ban alapították Európában, Anglia, Belgium, Csehország, Franciaország és Svájc képviselői, jelenleg 64 tagországa van. Európa bajnokságot 1910 óta, világbajnokságot 1930 óta rendeznek jégkorongban, először 1920-ban kapott helyet az olimpián.
Játékosok right|thumb|100px|Patrick Roy, a Colorado Avalanche kapusaként A jégkorongcsapatok általában 20 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos lehet egyszerre a jégen. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször, mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. A test bármely részével lehet a korongot kezelni, irányítani tilos. Érvényes gólt az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat ugyanakkor érvénytelen.
right|thumb|100px|Mario Lemieux a Pittsburgh Penguins játékosaként A mezőnyjátékosokat két csoportba sorolhatjuk. A támadók lehetnek balszélsők, centerek, illetve jobbszélsők. Egy sorban 3 támadó játékos szerepel. A védők lehetnek bal bekkek illetve jobb bekkek, és általában párban játszanak. A sorcserék alkalmával általában egy új védőpár lép a jégre. A mérkőzéseken egy csapat általában 4 támadósort (12 játékos), 3 védőpárt (6 játékos) és 2 kapust öltöztet be (kapusból természetesen egyszerre csak egy lehet a jégen). Az edzők a sorokat a mérkőzés alatt bármikor cserélhetik, nem szükséges, és nem is szokás mindig megvárni a következő játékmegszakítást.
Felszerelések Kapus
sisak ráccsal vagy kapus fejvédő nyakvédő torokvédő mell- és vállvédő botos kesztyű lepkés kesztyű kapus szuszpenzor kapus nadrág mamut (kapus lábszárvédő) kapus korcsolya kapus ütő kapusmez(csapat függő)
Mezőnyjátékos
sisak arcvédő (csak 18 éven felül lehet plexit használni, félplexi, rács) fogvédő nyakvédő mellvédő könyökvédők játékos kesztyű nadrág szuszpenzor lábszárvédők jégkorong korcsolya ütő sportszár (csapatfüggő) mez (csapatfüggő)
Szabálytalanságok
A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A szabálykönyvben meghatározott szabályokat megsértő játékosokat a játékvezető büntetésekkel sújtja.
Játékosok ellen elkövetett szabálytalanságok
palánkra lökés botvéggel ütés meg nem engedett testtel való játék hátulról lökés nyírás bottal lökés könyökhasználat túlzott durvaság öklözés vagy durvaság fejelés magas bottal való játék ellenfél fogása botfogás bottal akasztás akadályozás rúgás bottal ütés szúrás gáncsolás fejre, nyakra irányuló támadás
Egyéb szabálytalanságok
hivatalos személy sértegetése játék késleltetése szabálytalan felszerelés sportszerűtlen magatartás játék kezdésének megtagadása cserepad elhagyása büntetőpad elhagyása túl sok játékos a jégen
Játékidő
A jégkorong mérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba. A két center szemben áll a bedobó helyen, a játékvezető pedig bedobja közéjük a korongot, melyet ők igyekeznek ütőjükkel saját csapattársukhoz juttatni.
Játékmegszakítás a következők miatt fordulhat elő: Les: A támadócsapatnak előbb kell a korongot a támadó harmadba juttatni, mint ahogy egy játékosa oda belépne. Ha úgy juttatják a korongot a támadó harmadba, hogy azt megelőzően már tartózkodik ott játékosuk, akkor beszélünk lesről. Angolul "offside". Tilos felszabadítás (túlütés): Ha a támadócsapat a saját térfeléről az ellenfél alapvonala mögé üti a korongot. Nem fújják be automatikusan, csak akkor, ha a korongot megérinti a védekező csapat egy játékosa. A tilos felszabadítást elkövető csapat büntetése, hogy a buli az ő védő harmadukban lesz. Szintén nevezik túlütésnek is, bár ez kevésbé elterjedt. A tilosan felszabadító csapat nem cserélhet. Angolul "icing".
500px|thumb|A játéktér Kiállítás: Lehet kisbüntetés, nagy büntetés vagy fegyelmi. Ezek tételei 2, 5 illetve 10 perc vagy végleges kiállítás. A vétkes játékos a büntetésnek megfelelő időtartamra elhagyja a játékteret. Csapata ez idő alatt emberhátrányban játszik. A kisbüntetés lejár, ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál. A nagy büntetések nem járnak le, ezeket le kell ülnie a vétkesnek. A fegyelmi büntetésekkel sújtott játékosok helyett más mezőnyjátékos a jégre léphet. A büntetések angol megfelelői "minor penalty", "major penalty", "misconduct penalty". Játékteret elhagyja a korong: Ha a korong teljes terjedelmével elhagyja a játékteret szegélyező palánkot. Szándékosságért 2 perc büntetést kap a vétkes játékos. Sérülés: A játékvezető megállítja a játékot, ha egy játékos megsérül. Korong irányítás: A korong kézzel való irányítása büntetést nem von maga után. Kapu elmozdulása: A kapu elmozdításakor, ha szándékosnak ítélik a mozdulatot, az elkövető játékost kiállítják a játék késleltetéséért. Ha egy játékos gólt próbál lőni és a kapu elmozdul(a kapus vay az ellenfél által), az egy autómatikus gól.
Bajnokságok Magyar bajnokság
A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által felügyelt jégkorongbajnokság. A bajnokság győztes csapata a magyar bajnoki cím birtokosa lesz. A magyar bajnokságokat a férfiak részére 1937 óta, 1945 kivételével minden évben megrendezték.
Másodosztályú bajnokságot (OB II.) 1943-tól rendeznek kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Női magyar bajnokságot az 1993-94-es szezontól rendeznek és két alkalom kivételével a Marilyn csapat nyerte meg mindegyiket.
Utánpótlás korosztályok
szupermini U8 mini U10 előkészítő U12 kölyök U14 serdülő U16 ifjúsági U18 junior U20 felnőtt U22
NHL
Az észak-amerikai professzionális jégkorongliga neve, más néven National Hockey League (Nemzeti Jégkorong Liga). 30 csapat játszik 15-15 csapatos konferenciákban (Kelet – Nyugat), ez még tovább van osztva konferenciánként 3-3, öt csapatos divízióra. A szezon alapszakaszból (Regular Season) és ún. rájátszásból (Playoff) áll. A rájátszásba a konferenciák első nyolc helyezettje jut be. A bejutott csapatok egyenes kieséses rendszerben 4 győzelemig tartó párharcokban vesznek részt, majd a végén a döntőben Kelet és Nyugat legjobbjai megküzdenek a Stanley-kupáért és bajnoki címért.
A játékosokat védő felszereléseket 1958-tól kezdve egységesítették, a fejvédő sisakok viselését pedig 1979-től tették kötelezővé.A jégkorong-felszerelés evolúciója - gyerehokizni.hu, 2020.08.17.
Az National Hockey League (NHL) szabályrendszere csekély mértékben különbözik a Nemzetközi Jégkorongszövetség szabályaitól
A jégkorong hazai története –1936 A kezdeti évek
A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. A kezdeti években az úttörőszerepet elsősorban a BKE csapata vállalta magára, de sorra alakultak más szakosztályok is, így például a BBTE és az FTC.
Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el. A következő évtized elsősorban a klubok európai túráiról és a válogatott nemzetközi szerepléséről szólt. A nemzeti csapat 1938-ig részt vett minden EB-n, világbajnokságon és az 1936-os téli olimpián és sikerült egy-egy jobb eredményt is elérni. Így 1931-ben 7. lett a csapat, 1937-ben 5. helyezést sikerült elérni vagy 1938-ban döntetlen eredménnyel végezni a kanadai válogatott ellen.
1937–1944 Megindult a magyar bajnokság A magyar klubok külföldi túrái miatt képtelenség volt megszervezni a bajnoki küzdelmeket, hiszen egyszerre igen ritkán voltak itthon a csapatok. 1937-re végül sikerült útjára indítani az első magyar bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta. Az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. Január 15-én dobták be első alkalommal a korongot a bajnoki címért a BKE I – BKE II mérkőzésen. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével –ekkor a BBTE lett a bajnok– mindig megszerezte az elsőséget. 1940-től csatlakoztak a bajnoksághoz a visszacsatolt területek csapatai is elsősorban Kassa környékéről, valamint Erdélyből.
1945–1959 Újjászületés helyett vegetálás A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának –a városligeti Műjégpályának– rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kapott a korábbihoz hasonló szerepet. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. A válogatott csapat pedig 1958-ig mindössze tíz országok közötti mérkőzésre állt össze és csak 1959-ben –húsz év után– nyílt újra lehetőség a VB szereplésre.
1960–1969 A Szovjetunió megjelenése és kiváló szereplése az 1950-es években a világbajnokságokon lehetővé tette, hogy a magyar jégkorongozók is lélegzetvételhez jussanak. 1961-ben elkészült a sportág új központja a Kisstadion, a válogatott mellé csehszlovák kapitány érkezett és a csapatok száma is stabilan nyolcra emelkedett, amelyek közül az FTC, az Újpesti Dózsa , a Vörös Meteor és a BVSC volt harcban az érmekért. A válogatott 1964-ben kivívta az olimpiai szereplés lehetőségét, majd 1965-ben a B világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg, amely akkor a 12. helyet jelentette a világon.
1970–1980